Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pünkösd hava

2010.05.01

A latin Maius hónapot Ovidius szerint a meglett korúak (maiores) tiszteletére nevezték volna el. Valószínűbb azonban, hogy a régi római Maia istennő vagy férfi párja Maius volt a névadó. A görögöknél Maia a pleiászok egyik csillaga volt, Zeusz szeretője, és a főistennek együtt töltött éjszakák eredményeként Hermész (latin Mercurius) anyja.

A május mindenütt a nyár aggodalmas adventjének tűnik, aminek a jövendő termés féltése volt az alapja. Május az ókorban Európa-szerte engesztelő és tisztító szertartások böjtös időszaka volt. Rómában tilos volt ekkor új ruhát ölteni, házasságot kötni, és házaséletet élni, ekkor takarították ki a templomokat, mosták le az istenszobrokat, mintha csak a hónap előkészület lenne a nyárközépi nagy ünnepekhez. A nép szerelmes szívű legényei május elsején "májusfát" állítanak kedvencük háza elé. E hónap ünnepségei - a majálisok - a tavasz és a nyár örömeinek szólnak. A szerves élet fejlődésének ekkor van a tetőpontja.
Pongrác, Szervác és Bonifác, mint régről fogva tudjuk, könnyen visszacsalogathatja kertjeink rémét a hajnali fagyot, és kárt okozhat veteményeseinkben, sőt még a szőlő-gyümölcs ültetvényekben is. Persze a nagy riadalom előtt célszerű emlékeznünk az agrometeorológusok tapasztalataira, mert a hosszú évtizedek óta folyó meteorológiai megfigyelések elemzése bebizonyította, hogy a fagyosszentekre vonatkozó néphit nem légből kapott állítás.

Népi megfigyelések:
- májusi csendes eső, növeli a vetést
- száraz május, száraz esztendő
- ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, úgy igen sok eső lészen
- ha május elején esik, úgy kevés borunk lesz
- nagyon meleg május után esős június következik
- ha májusban a tölgy szépen virágzik, és a cserebogár rajta tanyázik, gyakran fogunk hallani mennydörgést
- sok bort hoz ám a három ác, (Pongrác, Szervác, Bonifác), ha felhőt egyiken se látsz
- Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz
- Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász
- Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök
- májusi meleg eső nagy termés, hideg eső rossz vendég

Jeles napok májusban:

Szent Flórián napja (május 04.)
Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12.)
Áldozócsütörtök (május 13.)
Nepomuki Szent János emléknapja (május 16.)
Pünkösd (május 23.)
Orbán napja (május 25.)
Margit napja (május 25.)
Szentháromság vasárnapja (május 30.)

Rudan Mária: Ikrek zodiákus A meteorológusok Tavaszutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Ígéret havának nevezik, eleink pedig (az Avisura szerint) a Borjútor (Virágzó élet) hava elnevezést használták májusra. A hónap régi magyar (katolikus) neve Pünkösd hava. A Nap az Ikrek jegyébe lép.

Népi mondóka
Orbánnak a napja hogyha fényes,
A vincellér mint a páva kényes.
Mint az áldozócsütörtök
Olyan lesz őszi időtök.
Pünkösd-napi esésre
ne várj áldást vetésre.
Május hava hűvössége
A gazdának üdvössége.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Szép idő lesz, ha az esti pír aranyszínű, ha napnyugtakor a vízeken és a mezőkön sűrű köd keletkezik, ha a szárazon tenyésző békák magasra ülnek és brekegnek. Rossz idő következik, ha reggel pír van, ha az esti pír igen vörös.

 

Szent Flórián napja

Szent
FlóriánSzent Flórián napja a katonatiszt vértanú emlékét őrzi. A keresztény hitéért vértanúságot szenvedett és szentté avatott Flórián tulajdonképpen római katonatiszt volt, és Diocletianus császár uralkodása idején Noricumban, a mai Ausztria területén teljesített szolgálatot. A legenda szerint imájával meggátolta egy ház leégését, így lett belőle a tűzoltók patrónusa. Úgy is szokták ábrázolni, amint római tiszti egyenruhában, kezében a vödör vízzel egy hozzá képest parányi házacska, vagy város tüzét oltja. Tisztelete elsősorban Ausztriában és a környező országokban virágzik a késő középkor óta. A tűzzel dolgozók, tűzoltók, serfőzők, fazekasok, pékek valamint a kéményseprők védőszentje lett, és a gyakori tűzesetek miatt a barokk kortól kezdve már nálunk is, minden tehetősebb polgár házának homlokzatán fülkébe állították szobrocskáját.
Névnapjának hiedelemanyagába az ősi pogány tűzkultusz számos eleme is fölszívódott. Egyes falvakban ekkor nem raktak tüzet, kenyeret sem sütöttek és a kovácsok sem dolgoztak. Máshol éppen ezen a napon gerjesztettek új tüzet, ősi módon, két fadarab összedörzsölésével, és az egész falu népe ebből a parázsból gyújtott tüzet. A gazdák, hogy bő termést adjon, ekkor igyekeztek a kukoricát elvetni.

 

Pongrác, Szervác, Bonifác

A hagyomány szerint a Krisztus utáni III-IV. században élt három szentéletű férfi a keresztény hitéért halt mártírhalált, míg más források szerint a három szent azért fagyott halálra, mert ruháikat a szegényeknek adták. Egyes kutatók a fagyosszenteket magyar szenteknek nevezik. Tény, hogy a magyar néphit számos legendát ismer a három férfiról: ezek szerint Pongrác kánikulában, a subájában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok. Mivel ezért ők haragszanak ránk, bosszút esküdtek ellenünk, és évről-évre visszajárnak, hogy tönkretegyék a termést. Fagyot ráznak, letarolják a veteményt, megdermesztik a földet, sok fájdalmat okozva ezzel az embereknek. Egyes vidékeken viszont úgy vélik, hogy e rosszindulatú szentek jóságosak is tudnak lenni, ugyanis, ha kisüt a nap, bő termést hoznak a szőlősgazdáknak.

 

Áldozócsütörtök

A húsvétot követő negyvenedik nap áldozócsütörtök, Krisztus mennybemenetelének napja. Ebben az időszakban van a gyermekek elsőáldozása, utalva arra, hogy 1918-ig ez az ünnep volt a húsvéti szentáldozás határnapja. Ebből ered az egyedülálló, magyar név: áldozócsütörtök.
A sajómenti Girincs hívei déli harangszóra a templomba siettek, hogy e percben az Úr Jézust imádva, mintegy utána küldjék legfontosabb kéréseiket az ég felé. Úgy vélik, hogy Jézus után a mennyország egy óráig nyitva marad. Néhány vidékünkön még ma is akadnak, akik a déli harangszó hallatára az ég alatt mondják el az úrangyalát. A hercegkútiak régen délután egy órakor körmenettel, olvasót imádkozva kimentek a határba a búzavetésekhez; innen a templomi hálaadásra tértek vissza.

 

Nepomuki Szent János emléknapja

A csehországi Pomuk (ma Nepomuk) városkában született 1340-ben az a példás életű férfi, aki országszerte János atyaként vált ismertté. Pappá szentelése után hamarosan a prágai udvarban kanonok, majd érseki helytartó lett. Nagy tudása és egyháza iránti mély elkötelezettsége miatt IV. Vencel király felesége őt választotta gyóntatójául. Ez a megtiszteltetés azonban nem csak a pályáját tette tönkre, hanem élete tragédiáját is okozta. A hitvesére féltékeny király ugyanis arra akarta kényszeríteni a főpapot, hogy számoljon be a királyné gyónásáról, és árulja el a titkait. Mivel János - hivatásához híven - nem engedelmeskedett, az uralkodó elfogatta, megkínoztatta, majd a Moldva folyóba dobatta 1383-ban.
A mártírhalált halt főpap testét a prágai Szent Vid-templomban helyezték örök nyugalomra. Sírjánál a XVII. század elején több ízben rendkívüli eseményeket észleltek. 1618-ban például, amikor a protestánsok elfoglalták a templomot és el akarták távolítani a szent hamvait is - a legenda szerint -, valamennyien szörnyethaltak. Egy másik alkalommal a szent megvédte a templomba menekült jezsuita misszionáriusokat, így azok pártfogójuknak kezdték tekinteni, és szorgalmazták az egyházban János avatást. E csodás jelenségek kivizsgálása után III. Benedek pápa Nepomuki Jánost 1729-ben a szentek sorába iktatta.
A gyónási titok megtartásáért mártírhalált halt papot Csehország égi patrónusává választotta. Ő lett a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok és általában a vízen járók, vízen dolgozók oltalmazója. Tisztelete rövid idő alatt hazánkban is elterjedt: a barokk korban az ő nevére szentelték a legtöbb új templomot, szobrai, képei az egész ország területén ismertté váltak. Különösen a vízparton, hidakon láthatók a papi ruhában, vállán hermelin palásttal, karján feszülettel ábrázolt Nepomuki Szent János szobrai.
Ünnepének előestéjén a Duna-parti városokban - Budán, Ercsiben, Dunaharasztiban, Baján, Mohácson nagy vigasságokat rendeztek. Lámpásokkal kivilágított, feldíszített hajókkal kisebb-nagyobb vízi körmeneteket tartottak, amelyeket a parton majálisszerű ünnepségekkel zártak. Baja városában még a múlt század elején is megrendezték minden május 15-én este a vízimolnárok látványos ünnepét, a Jánoska-eresztésnek nevezett mulatságot. A szent zöld ágakkal feldíszített szobrát templomi lobogókkal, fáklyákkal, égő gyertyákkal kísérték a komphoz, ahol egy szintén feldíszített emelvényre állították, majd a Dunán leeresztett a szentet a csónakokba szállt gyülekezet egyházi énekeket énekelve, fáklyás menetben kísérte. A körmenet végén, a főtéren evéssel, ivással, hajnalig tartó táncmulatsággal ünnepeltek.

 

Pünkösd

A húsvét utáni ötvenedik napon, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz pünkösd napját. A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, és minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják.
Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában. Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. A templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték ünneplőjüket es kezdődhetett a mulatság.
Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, az Alföldön a Pünkösdölés, a Dunántúlon a Pünkösdikirályné járás. A pünkösdikirály választás kezdetben vitézi szokás volt, a katonák maguk közül választottak egy évre királyt. Amolyan legényvirtus volt, lovas versennyel, tűzugrással, tekézéssel. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig ingyen ihatott a falu kontójára és minden mulatságra hivatalos volt. A pünkösd az udvarlás, párválasztás ideje. Ilyenkor enyhültek a szigorú szabályok, a leányok bátran mutatkozhattak választottjukkal.
A Pünkösdikirályné járáshoz a legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisztesség volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat édes-e vagy savanyú? Fellebentve a díszes kendőt megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a királyné mosolyog, de a fogát a világért sem villanthatja ki, megnyugszanak a háziak, mert jó lesz a termés. Ekkor a háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jókívánóknak.

 

Orbán napja

A hónapvégi ünnepek közül a legutolsó fagyosszent, Orbán - május 25. - a legnépszerűbb. Számtalan hiedelem és népi jövendölés kapcsolódik e névhez és dátumhoz: az orvosokon kívül a szőlősgazdák is figyelték az Orbán-napi időjárást, mert "ha Orbán nevet, a szőlő sír", vagy egy más megfogalmazás szerint: "savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő." Egészen távoli prognózist mutat az a népi jövendölés, amely szerint "amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz." Felhasználták ezt a napot termésbecslésre is, mert "ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az esztendő".

 

Margit napja

Alighogy elmúlt a Medárd-veszély, tizedikén Margit okozhatott meglepetést. "Margit felhőtől fél, égi háborút vél" - mondogatták az öregek arra utalva, hogy a zivatar elveri a gabonát és leveri a gyümölcsöt a fáról. Júniusban inkább már száraz, napos idő lenne kívánatos, mert ez a gabonaérés ideje. "A júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe" - tartja a népi megfigyelés. Szintén termésjósló nap volt 11-én Barnabás napja, amikor "Ha szép az idő, tele lesz a magtár, ám az eső csak pusztítja a szőlőt".
"Medárdius tájban a nyár hideg faggyal nem jár" - állítja egy régi népi megfigyelés, amely az ilyenkor még néha előforduló hűvösebb napokra utal. Több a valószínűsége viszont a Margit naphoz fűződő, és a nyugtalanabb időjárást jelző regulának: "Margit felhőtől fél, égi háborút vél". Mindenesetre a sokévi megfigyelések szerint június az egyik legzivatarosabb hónapunk és a haragvó villámoké is. Nem árt tehát megszívlelni egy másik hajdani figyelmeztetést: "Jól figyelj, s a vihar során / messze kerüld el a tölgyfát. / Lucfenyőtől mindig szaladj, / de a bükkhöz hű maradhatsz." Egyébként a 10-én esedékes névünnepet sokfelé Retkes Margit napjának is nevezték, merthogy a gazdaasszonyok szerint az ekkor elültetett retekmag ígérte a legjobb termést. Másutt e napot Legyes Margitnak titulálták, és az ablakokat zárva tartották, mert különben abban az évben sok lesz a légy. (Állítólag a kötényében hozza a legyeket, és onnan engedi be a konyhába.) Egyes vidékeken "Hugyos Margit"-ként azért tisztelték, mert e napon gyakran esett az eső - nyilván a Medárdot követő gyakori esőzésekre utalva.

 

Szentháromság napja

A pünkösd utáni vasárnap a Szentháromság ünnepe, székelyföldön kispünkösdnek nevezik. Hazánkban - a pápa vonakodása ellenére Kálmán király rendeli el megünneplését. Kultusza tőlünk terjed nyugat felé. A barokkban az egyházművészetben és az egykori városképekben is érződik a Szentháromság misztériuma. Szentháromságnak szentelt templomok már a középkortól jelen vannak a keresztény Európában; később a török, majd a pestisjárványok szorongattatása miatt választják e titulust, s ekkortól, a XVIII. századtól emelik a köztéri Szentháromság szobrokat is.
Jelölésének legegyszerűbb formája a háromszög, amely vagy sugárzó Napot, vagy pedig "Isten szemét" fogja közre. Az első változat oltalmazó céllal a házak homlokzatára, kapubejáratokra került.
Szegeden, de más városokban is a Szentháromság-szobor közelében volt a régi piac: "mögterem minden a Szentháromság laposán" - mondogatták a régiek. Vasárnap délelőtt e szobornál gyűltek össze beszélgetésre az emberek: "minden újság mögteröm a Szentháromság tövibe."
Szerte az országban zarándoklatokat, körmeneteket tartottak tiszteletére és köztéri ájtatosságokat.